Hatvanhat óvoda épül és újul meg a református egyház országos óvodaprogramjában

„Az a célunk, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akikre 15, 50 vagy 100 év múlva is büszkék lehetünk” – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programjáról. A 2018-ban indult projekt kivitelezési munkálatai már folynak, a 2021-2022-es tanévben 3200-zal több gyermek, és közel 500 új munkatárs kezdheti az évet új, modern református óvodákban. A fejlesztés a magyar kormány 30 milliárd forintos támogatásából valósulhat meg.

„Jelenleg 7100 férŐhely van egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi óvodáinkban, reményeink szerint 2021 végére befejezŐdik az óvodaprogram és újabb 3200 férŐhelyünk lesz” – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a keddi sajtótájékoztatón. Mint mondta, 66 intézmény épül és újul meg: 47 teljesen új óvoda készül el és 19 már meglévŐ épület bŐvül, valamint korszerûsödik. Az ország valamennyi régiójában zajlanak beruházások, ahol református családok és gyülekezetek jelzései alapján komoly igény mutatkozik egyházi fenttartású intézményekre.

Az egyház célja, hogy a fenntartásában mûködŐ óvodákban korszerû, a pedagógusok és a kisgyermekek igényeit is kielégítŐ épületekben lehessen fogadni az óvodásokat és szüleiket. Az intézmények pedagógiai programjában egyaránt fontos szerepet kap a kiemelkedŐ színvonalú szakmaiság és a keresztény értékrend átadása. A családok egy része nem jár hitben, ezért különösen fontos szerepet töltenek be a keresztyén nevelés színterévé váló református óvodák. Sok esetben ez az egyetlen esély, hogy a gyermekek megismerhessék a Biblia üzenetét. Óvodáink olyan értékrendet közvetítenek, amelyek – bármilyen gyorsan is változik a világ – örökérvényûek.

A program helyszíneirŐl demográfiai és fenntarthatósági vizsgálatok, valamint a leendŐ fenntartók körében végzett elŐzetes szükségletfeltárás alapján a négy egyházkerület vezetése döntött. Tiszántúlon és Dunamelléken 23-23, Tiszáninnenen, valamint Dunántúlon 10-10 óvodát érint a program, amelynek köszönhetŐen 32 000 négyzetméter alapterületû új intézmény épül és további 2000 négyzetméternyi épület újul meg.

Bogárdi Szabó István arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az utóbbi idŐben sokszor esett szó Trianon 100 évvel ezelŐtti traumájáról, azt sem szabad elfeledni, hogy a magyarság már a 18. századtól fogyatkozó nemzet volt. „A gyermekvállaláson gondolkodók számára fontos kérdés, hogy a gyermekeik megfelelŐ, biztonságos, jó körülmények között nevelkedhetnek-e. A magunk részérŐl a felépített óvodákkal, kiváló pedagógusaink az evangélium szellemében végzett munkájával szeretnénk hozzájárulni a csökkenŐ trend megfordításához” – hangsúlyozta a Zsinat lelkészi elnöke. „Feltettük a kérdést, hogy mit jelentett az elmúlt 100 év, de mi azt is fürkésszük, mit hoz a következŐ 100 esztendŐ. Ebben pedig az a célunk, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akikre 15, 50 vagy 100 év múlva is büszkék lehetünk” – tette hozzá.

Az új óvodák építésekor fontos szerepet kapnak a korszerû és környezettudatos eszközök, mint például a hŐszivattyús berendezések és a megújuló energiával mûködŐ napelemek. Az óvodák külsŐ környezetét is a 21. század követelményeinek megfelelŐen alakítják ki, sok helyen a játszóudvarok akadálymentes használatra is alkalmasak lesznek, továbbá különbözŐ mozgáskoordinációt fejlesztŐ eszközöket telepítenek a gyerekek szabadtéri kikapcsolódása érdekében.

A FEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

„A következŐ 100 évben nemcsak szeretnénk, hanem meg is fogunk maradni. Ezért viszont sokat kell tennünk, hogy a családalapításra készülŐ fiatalokat segítsük, hogy a gyermekvállalás ne legyen azonos a szegénység vállalásával” – fogalmazott Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelŐs államtitkár. MérföldkŐnek nevezte ebben a folyamatban a családi adókedvezmény visszaállítását, a családi otthonteremtés visszaállítását és bŐvítését, valamint a nagycsaládos autóprogram elindítását. „A támogató háttérhez tartoznak a bölcsŐdék és az óvodák is, ebbe kapcsolódnak be az egyházak, hiszen az a munka, amit Nagykanizsától Miskolcig szerte az országban végeznek, a gyermekek fejlŐdését szolgálja” – tette hozzá Soltész Miklós.

A családtámogatás eredményének tartja, hogy 2010 és 2019 között 35 000-rŐl 66 000-re növekedett a házasságkötések száma, míg a válások 23 800-ról 17 400-ra csökkentek, az abortuszok száma pedig 40 500-ról 25 800-ra csökkent. A magyar óvodahálózat az elmúlt 10 évben 16 104 férŐhellyel bŐvült és a jelenlegi program végére annak közel 10 százaléka lesz egyházi fenntartású. Komoly elŐkészítŐ munka után Budapest 4 kerületében és 57 településen, településrészen épülnek református óvodák, melyek így mérnököknek, munkásoknak, szakembereknek biztosítanak megélhetést – hangsúlyozta az államtitkár.

A kivitelezési munkálatok már több helyszínen elindulhattak 2019 decembere óta. A projekt jelenlegi szakaszában az egyes helyszínek kivitelezŐinek kiválasztása zajlik, külön-külön beszerzési eljárásokban. Az építkezések eltérŐ ütemben haladnak, de – amennyiben a koronavírus-járvány nem késlelteti a kivitelezést – a jelenlegi tervek szerint 2021 nyaráig az épületek jelentŐs része elkészül, ezekben a tanintézményekben 2021 szeptemberében már az új, vagy felújított óvodákban kezdhetik meg a nevelési évet a gyerekek és pedagógusok.

A KÖZÖSSÉG TAGJÁVÁ VÁLNI

„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket” – idézte Lukács evangéliuma 18. részének 16. versét Szlotta Hajnalka, a nagykanizsai Kiscsillag Református Óvoda vezetŐje. Az intézményben ezt az igét választották az óvoda februári alapkŐletételéhez. A nagykanizsai református templom közelében épülŐ óvodába felmenŐ rendszerben három csoportot terveznek, az elsŐ csoporttal már 2020. szeptember 1-jén megkezdik a munkát. 25 gyermekkel szerettek volna indulni, de a bekért szándéknyilatkozatok alapján az igény még ennél is nagyobb a férŐhelyekre. „Egy ilyen kis egyházközségnek ez nagy lehetŐség, hálásak vagyunk, hogy a családok az elsŐ hívó szóra igent mondtak és már az alapkŐletételnél is segíttettek” – idézte fel az intézményvezetŐ.

„Az érzelmi nevelés és az érzelmi intelligencia fejlesztése kapja majd a legnagyobb hangsúlyt, hiszen nem a holnapnak, hanem az elkövetkezŐ 100 évnek szeretnénk gyermekeket nevelni – hangsúlyozta Szlotta Hajnalka. – Mi magunk is tudjuk, hogy jó közösségben lenni, ezért ezeket a gyermekeket is közösségre szeretnénk nevelni, mert egy napon Ők is barátok, munkatársak, édesanyák és édesapák lesznek – egy társadalmat építŐ közösség tagjaivá nŐnek fel.”

0 válaszok

Szóljon hozzá Ön is!

Véleménye vagy kérdése van? Beszélgetne velünk?
Írjon bátran, és válaszolunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.